Értesüléseink szerint a könyvelőket érintő, fontos technikai kérdéseket tárgyalnak majd meg az egységes, vállalkozóbarát joggyakorlat kialakítása érdekében egy főispáni értekezleten, amire azonban nem hívták meg még vendégként sem a Magyar Könyvelők Országos Egyesületét (sem), holott a könyvelők által beküldött epapír beadványok csatolmányain szereplő elektronikus aláírásról lehet szó.

A „fizetős” elektronikus aláírás szükségessége körül komoly vita alakult ki az elmúlt napokban!

Az adóbevallásoktól, a táppénzigénylésen át, egészen a számviteli beszámoló közzétételéig szinte nincs is olyan, amely általánosságban igényelne dokumentumhitelesítést, ami aztán valamilyen elektronikus aláírást és időbélyegzőt követelne meg. Vannak azonban még olyan (elmaradott) hivatali rendszerek, ahol szövegszerkesztőben, táblázatkezelőben futtatható egyedi formokból létrehozott PDF-ek beküldését követelik meg. Ilyen például a kormányhivatalok foglalkoztatási, népegészségügyi és kereskedelmi-engedélyeztetési részlege, de számos pályázatelbírálást végző minisztérium is.

Ilyenkor egy e-papíron (általános célú elektronikus kéreleműrlapon) kell a beadványt beküldeni és követelmény, hogy ilyenkor a csatolmányokon legyen hitelesítés. Ennek jogi okai zavarosak.

Kinek jó a kötelező-fizetős elektronikus aláírás?

Az AVDH 2025 október 31.-én – halasztás helyett – megszüntetésre került. A minisztériumok által írt tájékoztatókban csak annyi szerepelt, hogy kizárólag a minősített elektronikus aláírás a jó, ami nem felel meg a valós jogi helyzetnek.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete a kormány saját céljaival is ellentétesnek tartja az elektronikus ügyintézés megdrágítását, amelyen néhány informatikai vállalkozás szedhet profitot. Ehelyett az elnökség továbbra is az ingyenes megoldások fenntartásában érdekelt. Ilyen az első 5 aláírást kínáló fokozott biztonságú elektronikus aláírás, az ittirdala.hu és a DÁP eAláírás, amelyet – jogszabályi tiltás hiányában – akadálytalanul lehetne üzleti célra is használni.

Természetesen lehet vásárolni minősített elektronikus aláírást, bár az elmúlt hetekben ez jelentősen lelassult, a Microsec Zrt. ráadásul még sürgősségi díjat is felszámít.

Ezek az elektronikus aláírások az üzleti folyamatokba való beilleszthetőségük okán is jól használhatóak. Ezzel szemben a DÁP eAláírás versenyképtelen lenne, hiszen az kizárólag mobiltelefonon működik, így alaptalan a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség elnökének azon hivatkozása, melyben tiltott állami támogatást emleget, ha a DÁP eAláírást valaki cégszerű aláírásként használná. Vita van azon is, hogy a DÁP eAláírás magánszemélyi meghatalmazottként használható-e üzleti célra (szerintünk igen).

Az lenne a megoldás, ha az állam visszatérne az immár három évtizede folytatott gyakorlathoz és az elektronikus ügyintézésből kiiktatná a kötelező, fizetős elektronikus aláírást!

Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke