Az elmúlt évtizedben kiüresedett az együttműködés a közteherviselés terén. Az NGM közli, hogy mi lesz, a NAV pedig rányomja a könyvelő szakmára az informatikai „megoldásait”! – közreadjuk az MKOE alelnökének dolgozatát.

I. Mi a helyzet az állami adóhatóságnál?

A közteherviselésre szükség van. A NAV ennek adminisztrációjáért, ellenőrzéséért, a végrehajtások terén pedig a közteherviselés kikényszerítéséért felel.

A 2016-ban bejelentett adóreform lényege az adózóbarát mentalitás volt. A mulasztási bírságok nagy részét csak a NAV felszólítása után adott új határidőt követően szabhatta ki a hivatal, a megbízható adózóknál pedig eleve csökkentett mértékű lehetett a bírság. Egy sor téren a NAV szolgáltató üzemmódra állt át. Legalábbis elméletben.

Vajon mi maradt az „adózóbarát” közigazgatás ígéretéből?

Az adóhatóság digitális átalakulása már nem arról szól, hogy nem kell postára menni, ami valóban előny volt 2007-ben. Most már az informatikai „megoldások” sok ponton nem az egyszerűsítést hozták el, hanem a szakmát hátrányba hozták. A meghatalmazások kezelése, a KAÜ-azonosítás furcsaságai, az ÜPO használhatatlansága vagy az angol nyelvű adófolyószámla hiánya nem egyszerű technikai hibák – ezek rendszerszintű problémák, amelyek napi szinten akadályozzák a jogkövető munkát.

A leírtak közül több ponton is jogértelmezési visszásságokról beszélhetünk, különösen a meghatalmazotti kézbesítések, az e-aláírások elfogadása vagy az átalányadózók negyedéves bevallásai kapcsán. A DÁP eAláírás minap hangoztatott elutasítása és az AVDH körüli ellentmondásos gyakorlat jogbizonytalanságot szül, és olyan költségnövekedést kényszerít ki, amely a könyvelőirodák és KKV ügyfeleik számára már nem vállalható.

Érdemes lenne újraértékelni, mit is jelent „szolgáltató államként” működni: ahol a NAV és az NGM valóban támogatja az ügyfeleit, és nem jogszabályokkal le nem fedett elvárásokat követel, hanem segít a jogkövetésben. A szoftverek, nyomtatványok, kommunikációs csatornák fejlesztéséhez nem milliárdos büdzsé, hanem valós felhasználói visszajelzésekre nyitott attitűdre lenne szükség.

Nem lehet hosszú távon fenntartani egy olyan rendszert, amelyik naponta teszi próbára az adózók és könyvelőik türelmét.

A 2016 óta eltelt évizedes távlatban a NAV vezetése már kevésbé lelkesedik a bírságolás visszafogásáért és a szolgáltatások terén is gyengén teljesítenek. Érdemes áttekinteni az egyes konkrét eseteket:

1. A mulasztási bírság határozat letöltése előtti pótlás esetén a NAV fenntartja a bírságot.
2. Korábban nem bírságolták a számviteli beszámoló hiányosságait (csak figyelmeztettek), most már bírságolják.
3. A webes ügysegéden nem lehet egyéni vállalkozásnak meghatalmazottként ügyintézni.
4. Hiába írta elő a törvény és nemrég a rendelet is, a NAV nem biztosítja a könyvelőirodák meghatalmazási delegálását (kijelölését).
5. A könyvelőirodák számára 2018-tól engedték, hogy az ügyfél papíralapú meghatalmazását benyújthassák, annak ellenére, hogy a szabályozás ezt már akkor se tette lehetővé. Valamikor 2023 elején önkényesen megváltoztatták a gyakorlatot, azt követelve, hogy ne csak a meghatalmazást, hanem a NAV közérthetelten és a külföldi számára értelmezhetetlen nyomtatványát is írja alá, különben az elektronikus eljárás szabályai miatt elutasítják a könyvelőiroda meghatalmazását.
6. A könyvelőirodák cégkapujogosultjai beküldhetnek bármit a NAV felé, de nem tudnak semmit se lekérdezni, holott a cégkapujogosultság a KAÜ bejelentkezés során a NAV számára is látszik.
7. A törvény továbbra is diszkriminálja az egyéni vállalkozó könyvelőirodák alkalmazottait és az önálló bérszámfejtőket, ők nem vállalhatnak szakmai képviseletet. A VHJOV és a fémügyi nyomtatványok terén a NAV nem engedi a meghatalmazott általi eljárást, ami jogellenes.
8. Az Über Pocsék Oldalon (ÜPO) változatlanul nem működik a meghatalmazott számára a HIPAMEGH és a bankok számára lekérdezhető Keresetkimutatás, nem átlátható az adófolyószámla és az már nem kérhető le angolul. Az eBEV megszüntetésére csak a jól funkcionáló adófolyószámla és a tömeges (KORLÁTLAN!) lekérdezés megvalósítása után kerülhet sor! Az adófolyószámla formátuma terén szükség van egy „könyvelői” szintű kimutatásra, színezés és dupla soremelés helyett!
9. Az Über Pocsék Oldalon a „Dokumentumok” menüpontban nagyon sokminden nem látszik, egy adott ellenőrzési ügy egyáltalán nem, míg egy másik látszik, de nem látható az ESZJA bevallás se, vagy az ONYA-n, vagy magán az ÜPO-n benyújtott beadvány se, sőt egyes hivatal által kiküldött küldemények az eBEV-en látszanak, az ÜPO-n meg nem.
10. 10 éve kérjük, hogy a NAV és az önkormányzati adóhatóságok rendszeresítsenek profilokat a meghatalmazáshoz (ilyent kértünk az RNY-hez is), de erre még nem is válaszolnak, pedig ez nagyban segítené a könyvelők munkáját.
11. Egészen 2025.02.01-ig bejegyzett meghatalmazások esetén volt a magánszemély a meghatalmazott (kivéve az ügyvédi irodát) és nem a könyvelőiroda, de a NAV 2019 óta – jogellenesen – a könyvelőirodának kézbesít (nem mindig és nem mindent). A bíróságok tudják, hogy ez mekkora problémát okozna, ezért nem mernek a NAV ellen ítélni. A NAV pedig elérte, hogy 2025.02.01-től a könyvelőiroda legyen a meghatalmazott, azonban az átmeneti állapot még 2027.12.31-ig fenn fog állni, ami alatt a NAV akkor sem kézbesíthet jogellenesen, ha azt jól láthatóan a korántsem független bíróság nem meri elítélni.
12. Hiába ONYÁznánk egész nap, a magánszemélyek legfontosabb nyomtatványa, az IGAZOL az 5 évvel ezelőtti ígéret ellenére sincs lefejlesztve az ONYA-ra, bár jobban szeretnénk azt az Über Pocsék Oldalon látni.
13. Az ONYA, az eÁfa, az ÜPO rendszeresen üzemzavart mutat, vagy megszakítja a munkamenetet és kiléptet. Az online számlaadatok órákon át nem letölthetőek a bevallási határidő előtt. Az ONYA teljesen alkalmatlan a céges törzsadat-változás bejelentésére (például tevékenységi körök esetén).
14. Az ESZJA oldal mobilon rendre 500-as hibát produkál (nemcsak mobilon). A határidő előtti rendszeres a karbantartás és a leállás.
15. Az ÁNYK-s nyomtatványokat – a kifejezett jogszabályi tiltás ellenére – a benyújtási határidőt megelőző 30 napon belül frissítik, pedig ezt csak jogszabályváltozás miatt lehetne, de a jogszabályváltozás se okozhatna 30 napon belüli frissítést (tehát a jogalkotó se alkothatna ilyen rövid határidejű változtatásokat).
16. A jogkövetési vizsgálatok jegyzőkönyvei gyakran semmilyen jogkövetést segítő megállapítást nem tartalmaznak, pont akkor, amikor a NAV adóellenőrzésbe fordítja át a vizsgálatot, pedig az adózónál nem is történt adóelkerülés.
17. A speciális ÁFA választások NAV honlapon való bemutatása paragrafusszámokkal történik, ami közérthetetlen, az erről szóló törzsadati kivonat pedig nem tartalmaz dátumot. Az adóalanyok jövedelmi adatainál a katások bevételi adatát a NAV nem tünteti fel, hiába írja elő azt a törvény.
18. A NAV ÜCC-n évtizedes gyakorlat volt, hogy a megbízólevelek tartalmáról, az ellenőrzés időszakáról, a revizorok személyéről tájékoztatást adtak. Ezt a gyakorlatot 2023-ban önkényesen megváltoztatták, így már csak a letöltött megbízólevélről adnak tájékoztatást, annak ellenére, hogy ilyen feltételt a kormányrendelet nem tartalmaz. A nagyobb adózókat a NAV udvarias levélben előre tájékoztatja, hogy néhány héten-hónapon belül adóellenőrzést fog indítani. A kisebb adózók esetében ilyen tájékoztatás nincs (miért nincs?).
19. A megbízható adózók 3 milliós és a magánszemélyek 1 milliós automatikus, kamatmentes részletfizetési lehetősége jelentősen elinflálódott, azt 5 millióra, illetve 2 millióra kellene emelni.
20. A WISE belföldi bankszámla, ezt Magyarországon kizárólag a NAV tagadja. Amíg van Magyarországon kötelező belföldi számlanyitási kötelezettség a jogi személyek és az áfás magánszemélyek számára, addig nem fordulhat elő, hogy a bankok nem nyitnak számlát, vagy ha végre az adózó számlát tudott nyitni a WISE-nál, akkor a NAV közli, hogy az nem belföldi (mindenki más szerint meg belföldi). A WISE minősítése terén kizárólag az MNB-nek van jogosultsága, ahogy a tevékenységi köröket se a NAV, hanem a KSH minősíti.
21. Az adóhatóság rendre felesleges tájékoztatásokkal hányja tele az ügyfélkapukat és cégkapukat és hiába kérjük, hogy a propagandaüzeneteiket a sajtón és a honlapon keresztül közöljék, hiszen a hivatalos tárhely a joghatással bíró küldeményekre lett kitalálva és nem az általános tájékoztatásra, pláne nem a propagandára.
22. A foglalkoztatottak bejelentése, kijelentése, jogviszonyuk változása – ideértve a katásokat is – viszont fontos lenne, de ezt mégsem küldik ki a tárhelyre, holott például az alkalmi munka esetén fontos igazolásként szolgálhatna. Ezt már 15 éve kérjük, valamikor csak megvalósul. Jelenleg állítólag a NAV mobilalkalmazásba tették volna ezt a funkciót, de az ott nem működik és az igazolásként szolgáló, elektronikusan aláírt tárhelyi üzenet lenne a megoldás, amiről a foglalkoztatott jól értelmezhető tartalmú emailes értesítést kapna (ahol a tárgy tartalmazná, hogy milyen bejelentésről jött a tárhelyi üzenet). Az ilyen emailek sokkal jobban funkcionálnak a foglalkoztatottak számára, mint a mobilalkalmazási push üzenetek.
23. A NAV mobilalkalmazás amúgy is egy sor dolog terén kívánnivalót hagy maga után és a túlfizetés esetére közli, hogy adótartozás van (nem a nettó adótartozást figyeli). Ez utóbbi hibát elvileg a NAV nemrég javította.
24. A NAV informatikai helpdesk (06 1 250-5999) lényegében nem funkcionál, a telefont fel se veszik.
25. A NAV oldalain (és számos kormányzati portálon) több helyen van a 10 éve elavultnak számító Captcha 2.0, ezek 3.0-ra cserélése esetenként néhány perces informatikai feladat. Néhány helyen lecserélték, a többi helyen való lecseréléshez visszakérdeztek, hogy írjuk meg, hogy a honlapon milyen rovatban találtunk Captcha 2.0-át. A honlapon az áfa alanyok lekérdezése nagyon gyenge adatszínvonalú, de legalább lehet keresni név alapján.
26. A NAV még mindig cégszerű aláírásként elfogadja az AVDH-t, amiből később komoly jogi probléma lehet.
27. A NAV elfogadta, majd két hónappal később – váratlan fordulatként – elutasította a DÁP eAláírás cégszerű aláírásként való használatát, holott azt nem tiltja semmi. A NAV jogellenes magyarázatként – jogszabályi hivatkozás nélkül – utasítja vissza a DÁP eAláírását, arra hivatkozva, hogy a DÁP törvény szerint magánszemélyként lehet használni a DÁP eAláírását, ami banális tény, hiszen magánszemélyi tanúsítványról van szó. A hivatali magyarázat ott hibázik, hogy a cégszerű aláírás fogalmát nem érti, ami mindig is arról szólt, hogy egy magánszemély ír alá egy céges iratot. Ezt így fogalmazza meg a jogi személyek nyilvántartásáról szóló új törvény indoklása is. Ismeretes, hogy a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) és tagjai 8 éven át támadták az AVDH-t, mondván, hogy az aláíráson belül nem szerepel a cég neve: valójában nem is kellett szerepelni, az AVDH mégis cégszerű aláírás volt. Arra is hivatkoznak, hogy az eIDAS rendelet tiltja az üzleti felhasználás, ami szimplán nem igaz. A rendelet a tagállamra bízza a témát és feltételes módot használ. Ha van egy ingyenes, üzleti célra használató eAláírás, akkor az jó az országnak, jó az állampolgároknak és azzal nem torzul a piaci verseny (az AVDH esetében se torzult), hiszen, aki nem akar fizetni az elektronikus aláírásért, az papíron is aláírhat. Az viszont tény, hogyha a jelenlegi 80-90 ezer fizetős elektronikus aláírás száma felmegy (kényszerből) 1 millóra, az évente tízmilliárdos hasznot hozna a MELASZ tagjai számára. Tehát, ha egy sor hivatallal szemben, ahol elfogadják a DÁP eAláírását cégszerű aláírásnak, a NAV hirtelen elkezdi hirdetni, hogy csak a vásárolt elektronikus aláírás a jó, akkor azzal évi több tízmilliárdos profit létrejöttét támogatja ezeknél a cégeknél. Korábban is történt olyan, hogy minisztériumi főosztályvezető átült a Microsec Zrt.-hez vezető jogásznak.
28. A NAV a munkáltatók M30-as nyomtatványára cégszerű aláírást követel, valójában a jogszabály ilyesmit nem ír elő, a sima e-mailen való kiküldés is elegendő.
29. A NAV a bevételi határt átlépő átalányadózók esetén nem törli az átalányadóalapot tartalmazó negyedéves bevallásokat, holott az ilyen egyéni vállalkozónak az egész naptári évben nincs átalányadó alapja.
30. A NAV egyes középvezetői közigazgatási bíróként kezdtek el dolgozni és NAV-os ügyeket hagynak jóvá (ezt több ügy is bizonyítja).

II. Mi a helyzet a minisztériumban?

Az adózás terén számos botrányos jogalkotási lépés történt a hol Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hol Pénzügyminisztériumnak hívott szervezeten belül. Sokáig egyáltalán nem volt társadalmi egyeztetés, majd amikor az EU nyomására azt bevezették, akkor a minisztérium honlapján közzétett verzió, a törvényjavaslat és végül az elfogadott törvény szövegében új, váratlan javaslatok jelentek meg.

1. Ahelyett, hogy időben, a következő adóév előtt kihirdették volna az alanyi áfa mentesség – jelentősen elinflálódott – összeghatárának 18 millió forintra való megemelését, inkább az adóév közben emeltek. Ez nemcsak nagyfokú alkalmatlanságot mutatott, de miután ez képes kárt okozni (főleg a fordított áfa esetén), ezért az ütközött a jogalkotási szabályokkal is.
2. Az elvileg 2025.07.01-től induló, nyugdíjasoknak szánt, vásárlások után (!) történő áfa visszatérítés ötlete még legalább 2-3 évig nem lesz megvalósítható, mert addigra lesz az eNyugta rendszer jól működő. Ilyesmit azonban sehol a bolygón nem vezettek be, mert az nem fejlettség kérdése, hanem az újraelosztási rendszer bonyolultsági szintjének eltúlzása.
3. A vámügynökökre kitalált adminisztráció az import áfa átvállalásához élesen ütközik az EU irányelvvel, mégis törvényszöveg lehetett belőle, egyeztetés nélkül.
4. Jelenleg például az e-pénz növekmény után kisvállalati adót kell fizetni, ami nemcsak ostobaság, de árt is.
5. A minisztérium hatáskörébe tartozó adózási eljárási rendeletben az adóhatóságnak még mindig el kellene fogadni az AVDH-t a meghatalmazáson, holott az már 2024.12.31 éjféltől nem teremt teljes bizonyító erejű magánokiratot (persze az is jó lenne, ha az AVDH egy visszanyerné a státuszát egy visszamenőleges rendelettel).
6. Legutóbb a minisztérium éppen a MOL szakértőit hessegette el, akik a zavaros meghatalmazási szabályok tervezetével szemben érveltek. Jól láthatóan nincs gátja a jogalkotásnak és a hibákat se kívánják korrigálni.
7. A nyugdíjasok bevásárlásainak áfájából (!) való visszatérítés aggasztóan sok adminisztrációs feladatot jelentene, ráadásul az alanyi adómentes őstermelők nem is tudnának ilyesmit végrehajtani. A szakami érveinket azonban a minisztérium rosszindulatúnak minősítette, mintha az MKOE lenne a felelős az elbiházott javaslatért. A nemrég tett bejelentés alapján a kormány mintha letett volna az áfa visszatérítésről és elég drága módon fog papíralapú utalványokat osztani, még az országgyűlési választások előtt.
8. Az adóügyi államtitkár nem rendelkezik számviteli, vagy adózási szakvégzettséggel, megszólalásai szakmai tartalommal nem rendelkeznek, inkább a propaganda kategóriájába sorolhatóak.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének kizárólag tagdíjbevételei vannak, amelyből elsősorban a tagok kiszolgálására költ és évek óta nullszaldós működést mutat. A szakmai rendezvényekhez és további szakmai tartalmakhoz hiába kértünk korábban vagy mostanában támogatást. Legutóbb a Miniszterelnökség részéről közölték, hogy erre nincs pénz.

Ruszin Zsolt, az MKOE szakmai alelnöke