Adózási Nirvána felé tartó út az MI-vel karöltve – Beszámoló a 2025-ös Nemzeti Adókonzultációról

2025.október 30-án a Marriott Budapest Hotel adott otthont az idei Nemzeti Adókonzultációnak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakmai főszervezésében. A témák ismerősek voltak: digitalizáció, bizalom, hatékonyság – vagyis a jövő, amelyet már évek óta építünk.

Az eseményt Gerlaki Bence államtitkár nyitotta, aki a jövőt a bizalom és együttműködés jegyében vázolta. Hangsúlyozta, hogy az „adóintelligencia” nem technológiai, hanem gondolkodásmódbeli kérdés: modern, adatvezérelt, mégis emberi. Azaz modern adórendszer nem csupán pénzügyi struktúra, hanem bizalmi rendszer is, amely egyszerre kell szolgálja a gazdaság versenyképességét és a polgárok biztonságát.
Cél, hogy „észrevétlenül lehessen adózni” – vagyis elérni az adózási nirvána állapotát. A három pillér:

1. Fehérítés – online rendszerek, digitális átláthatóság.

2. Adminisztrációcsökkentés – eSZJA, ONYA, ÜPO, és az eÁFA 2025-ben.

3. Partneri szemlélet – a NAV, mint szolgáltató.
   Mindez egy hatékonyabb állam és versenyképesebb vállalkozói környezet ígéretét hordozza – még ha a mondanivaló nem is volt új, inkább megerősítő.

A következőkben, Besesek Botond, a „silent taxation” fogalmát helyezte középpontba: az észrevétlen adózás célját, ahol „az adózás egyszerűen csak megtörténik”– vagy ahogy ő fogalmazott: „Tax just happens.”
Valós idejű adatelemzés, hibák megelőzése, mesterséges intelligencia – ezek az új kulcsszavak. Az eÁFA mellett 2026. szeptember 1-jétől érkezik az e-nyugta, amelynek igazi hatásai 2028 körül lesznek érezhetők.
A jövőkép szerint az adat az új arany, és az intelligens adóhatóság képes lesz az adózót segíteni, nem ellenőrizni.

Várújhelyi Ferenc a NAV elnöke egy bibliai hasonlattal kezdett: „ettünk a jó és a rossz tudás fájáról” – vagyis birtokunkban van a tudás, de felelősséggel kell bánnunk vele. Az adóhatóság ma már bírói ítéleteket, adatokat és viselkedésmintákat elemez, hogy az adózó megfelel-e saját „klaszterének”.
A decentralizált hitelesség biztosítja, hogy az adatokhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá.
A partnerek kockázati besorolását a NAV nem osztja meg harmadik felekkel, mert az önbeteljesítő jóslathoz vezethetne – egy cég akár tönkre is mehetne a bizalmi hatás miatt.

A cél egy szolgáltató szemléletű adóhatóság, amely a HEA-irányelv szellemében működik: ha létrejön a bizonylat, létrejön a kötelezettség is.

Várújhelyi szerint ma 20 000 revizorra lenne szükség, de inkább paradigmaváltásra.
A gőzgép példáján keresztül emlékeztetett: a technológiai forradalom nem ellenség, hanem eszköz – „ne féljünk a jövőtől”.

A kerekasztal-beszélgetések a nap végére hozták el a konferencia legemberibb és leggyakorlatiasabb pillanatait. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az intelligens adózás nem csupán hatósági kérdés, hanem nemzetgazdasági lehetőség.

Egy jól implementált mesterséges intelligencia-rendszer akár háromszoros termelékenységnövekedést is hozhat, különösen a kis- és középvállalkozások körében – ez pedig a hatékonyság mellett bérnövekedést is magával vonhat.

Az EMAP projekt – az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform, amelynek célja, hogy a munkáltatók és vállalkozások minden adatszolgáltatását egy csatornán, eseményvezérelt módon kezelje. Amikor egy munkaügyi, adó- vagy járulékesemény bekövetkezik, az adat automatikusan eljut a megfelelő állami rendszerhez. Az EMAP pilot 2025 december elsején indul, önként jelentkeztek az adózók és bérszámfejtők a pilot szakaszra. Még mindig lehet jelentkezni az együttműködésre, mint munkáltató, vagy bérszámfejtő, de a bérszámfejtő szoftvereseket már nem tudják fogadni.

Elhangzott az a gondolat is, hogy „az adat az új arany” – és Magyarország ebben az aranylázban már most az élmezőnyben jár.
Nemzetközi példaként Szingapúr került elő: Szingapúr számára mi vagyunk a jövő, különösen az adóhatóság digitalizációs fejlettségét tekintve.

A beszélgetés során elhangzott egy frappáns, mégis sokatmondó megjegyzés:

„Ha az egész állam úgy működne, mint a NAV, nagyon jól menne Magyarországnak.”

Egy metaforával éltek az utolsó kerekasztal beszélgetés alkalmával (Gazsi Attila, elnökhelyettes, VOSZ), a NAV és az adózó olyanok, mint egy rossz házasság alanyai, csak a gyerek (cég) miatt vannak együtt, és párterápiára kell járni, amit a NAV kezdeményez sokszor. Tehát minden adózó házastársa az Adóhatóság, aki konzervatívan próbál szexi lenni

Zárásként a résztvevők azt a gondolatot emelték ki, hogy a NAV-nak nemcsak technológiai, hanem emberi oldalról is új szerepet kell vállalnia. Ahogy megfogalmazták:

„Legyen a NAV konzervatívan szexi – és ha kell, kezdeményezzen párterápiát az adózókkal.”

A kijelentés mögött komoly üzenet áll: a bizalmon és partnerségen alapuló kapcsolat az egyetlen út az észrevétlen, gördülékeny adózás felé.
Az ÁNYK kivezetése 2027. január 1. céldátummal pedig ennek a folyamatnak a szimbolikus lezárása – a régi korszak távozik, az intelligens adózásé elkezdődött.

A konferencia üzenete világos: a cél az észrevétlen, bizalmon alapuló adózás, ahol a technológia nem akadály, hanem partner. A rendszer alakul, az időzítés adott – már „csak” hinni kell benne.

Tyimofejevné Jancsó Annamária, MKOE elnökségi tag