Tisztelt Bugár Csaba Elnök úr,
Tisztelt Deregulációs Bizottság,

Sajnos a levelében több valótlan állítás is szerepel. Értem, hogy ezeket a leveleket a stábja és nem Ön készíti, de Öné a felelősség, ha azokat aláírja. Lássuk:

• Nem februárban küldtem az email, csupán a 2023.12.17-i emailt továbbítottam aznap.
• A 2023.12.17-i levél tartalmazta a 2013.08.27-i emailemet (amit most is mellékeltem). Igen, ez több mint 10 éve készült, de arra se jött érdemi válasz.
• Valójában a MÁK-ot egyáltalán nem érdeklik a jogszabályok, kivéve, ha amúgy is az érdekében álló dolgot ír elő. Így történt ez 2023.12.12-én is, amikor kiírták a honlapjukra, hogy 2023.12.15-én leállítják az ÁNYK beküldést. Miután kemény üzenetben és MTI közleményben jeleztük, hogy ez jogellenes húzás, átállították az áttérést 2024.01.01-re. Erre válaszul a telefonban Öntől csak morgást és kitérő válaszokat kaptam.
• A 2023.12.17-i levelemben kértem, hogy járjanak el a kormánynál, hogy a táppénzigénylés kapjon felmentést az ÁNYK kivezetése alól. Erre 2023.12.17-én még volt idő. Ekkor még arról tájékoztatták Molnár Évát, hogy „marad az ÁNYK”. Logikus volt azt gondolni, hogy miután a MÁK-ot eddig se érdekelte különösebben a jogszabály – kivéve, ha annak betartása amúgy is az érdekében áll – így 2024-ben is fenntartják az ÁNYK beküldést. Molnár Éva nem számolt be félreértésről, tehát itt valaki nem mondott igazat.
• Még 2023 decemberében az azóta előlem bujkáló Schlichter Ilona a telefonbeszélgetésünk során jelezte, hogy ő már korábban is elégedetlen volt a SZÜF formmal és belengette, hogy a kifizetőhelyeknél már lefejlesztett XML csatolási lehetőség meg fog valósulni. Tehát már 2023 decemberben tudták, hogy nagy baj lesz a manuális SZÜF formmal. Most 2024 február van, az XML csatolmány pedig néhány óra alatt lefejleszthető (nem kell a hasbaakasztás, tudjuk, hogy ez a fejlesztés nem időigényes). Ezért rejtélyes, hogy miért kell ennek bevezetésére várni 2024 március végéig.
• Mindeközben az általam megkeresett kormányhivatali középvezetők arról számoltak be, hogy az államkincstár statáriális módszerekkel cserélte le az informatikai feldolgozó szoftvereket és azok számos hibával és adminisztratív hátrányokkal kezdtek el üzemelni, ami miatt késtek a nagy nehezen beadott táppénzigénylések elbírálása is, sok állampolgár kapott jóval később táppénzt, sőt jelenleg is vannak várakozók. Tehát a levélben szereplő állítással szemben inkább az lenne az igazsághoz közelebb, hogy a kincstári rendszer bevezetése jelentős fennakadásokat okozott és a kormányhivatalok megfeszített erővel igyekeznek a problémát kezelni.
• Az sem felel meg a valóságnak, hogy a SZÜF formot a könyvelői szakma bármikor tesztelhette volna, vagy azzal megismerkedhetett volna. Hiába lépett hatálya a rendelet idevágó része 2023.07.01-vel, a SZÜF form mégsem indult el, még pilot verzióban sem. A kincstár azt élesben indította el december közepén, nagy felháborodást keltve.
• Minden érintettnek jeleztem, hogy egy XML fájl csatolása egyáltalán nem felel meg a 2024-ben elvárható informatikai színvonalnak. A gép-gép kapcsolat megteremtése ma már alap lenne, de ha jól olvasom a MINKE elnökével folytatott egyeztetés „eredményét”, beadták neki, hogy az interfészes megoldásokról tegyen le. Nos, az interfész megalkotása – szemben az XML fájl csatolhatósával – valóban nem néhány óra lenne, azonban ennek elvetése mutatja meg igazán, hogy milyen fejletlen az államkincstár a frontend kiszolgálás terén.
• Végül az se felel meg a valóságnak, hogy a Deregulációs Portálon javaslatot adhatna be egy állampolgár, vagy egy civil szervezet. Felhívom a tisztelt figyelmét, hogy a belépéshez egy kétszer négyjegyű azonosító kell, amivel csak a közszféra rendelkezik. A Deregulációs Bizottság – amit az elavult portál még a miniszteri biztosként eljáró Tuzson Bencével mutat be – tehát alkalmatlan felület, viszont a bizottság működésére vonatkozó szabályok alapján éppen a MÁK tehetne olyan javaslatot, ami a táppénzrendszert megreformálná, kiiktatva a munkáltatói igénylést. https://deregulaciosportal.gov.hu/belepes

Itt muszáj megemlítenem a MÁK elnöki titkárságán dolgozók számára egy fontos apróságot: a szkennelt leveleken NEM MŰKÖDIK A LINK, ok? Az ilyen leveleket bátran küldjék el az MKOE cégkapujára, pöcsét és tollal való aláírás nélkül, hiszen az elnök úrnak van elektronikus aláírása…

Visszatérve a táppénzreformra:

Érdemes tényként megállapítani, hogy a MÁK nem volt hajlandó továbbítani a táppénzreform javaslatainkat – sőt, hónapokkal később inkább félretájékoztatott, hogy azt én, vagy az MKOE benyújthatja volt. Ezért inkább becsatoltam a Deregulációs Bizottságot. Sajnos tartani lehet tőle, hogy így se fog senki fejébe a javaslat szöget ütni, pedig a COVID alatt számos munkahelyi közösség megbetegedését meg lehetett volna előzni, ha a munkavállaló korlátosan, vagy egyáltalán nem dönthet arról, hogy keresőképtelen.

A javaslattal összefüggésben kaptam kritikát Bogdán Zsuzsannától, aki azt vázolta, hogy a munkavállalót döntési helyzetbe kell hozni, ha a keresőképtelenségét inkább szabadságként venné ki. Nos, ehhez módosítani kell a munka törvénykönyvét azzal, hogy a dolgozó keresőképtelenség esetén JOGOSULT szabadságra menni, mert valójában a törvény szerint nem jogosult rá.

A betegség szabadsággal való elfedése mögött az lehet, hogy a munkáltató nem hajlandó betegszabadságot fizetni és a munkavállaló kevesli az átlagkeresetének a 60 százalékát nyújtó táppénzt. Mindkét kifogás jogos, de nem jogszerű. Az Orbán kormány kívánta csökkenteni a táppénz társadalmi értékét, degradálva annak értékét, megteremtve ezzel a „kétségbeesett emberek reménytelen” igényét, amit aztán elegánsan lerázhat magáról. Ezt a fajta ridegséget tehát az állam okozza, de ha kívánják, hogy lehessen szabadságra menni, igazolt keresőképtelenség okán, csak akkor teremtsék meg az NGM és az IM vezetőivel egyetértésben ennek a jogszabályi hátterét, az Országgyűlés által! Megjegyzem, hogy ez beismerése lenne annak, hogy a táppénzrendszer hibás alapokon áll és az állam nem fizet annyit, amennyit kellene.

A másik kritikai szemszög az automatizálás munkaigénye. Ha a háziorvos vagy az EÜ intézmény megállapítja a keresőképtelenséget, akkor a foglalkoztatási adatok bekínálását követően az eljáró orvosnak / asszisztensnek nem keletkezhet többletgépelési, kitöltési, kattintgatási feladata. Ez ugyanis megoldható enélkül is, egyetlen kattintással / gombnyomással, az csupán informatikai akarat kérdése.

Természetesen mindezt a valós informatikai lehetőségek alapján a jogszabályban is rögzíteni kell majd.

Ezért is írtam 2023.12.17-én, hogy az ÁNYK ennek a reformnak az elindulásáig fenntartható lett volna. Még most sem késő visszatérni az ÁNYK-s benyújtáshoz, ez megint csak akarat kérdése.

Sürgős válaszukat várva,
Maradok Tisztelettel

Ruszin Zsolt

MKOE Alelnök